A serdülőkor hatalmas változásokat hoz magával mind érzelmi, mind kognitív szinten, amiből egyértelműen következik az olykor igen drasztikus viselkedésváltozás.
Ennek az időszaknak a fő feladata a szülőktől való függetlenedés, az érzelmi leválás és a szülők által meghatározott normarendszer megkérdőjelezése. Mindez nem véletlen, hiszen erre van szükség ahhoz, hogy a fiatal képessé váljon az önálló életre.
Nagy szerepe van a kortárs hatásnak, a kortársakhoz való alkalmazkodásnak. Egyfajta áthangolódás is megtörténik a társak által, így a családban eddig kialakult értékek megkérdőjeleződnek, ami egyértelműen konfliktusokhoz vezet.
A szülőknek általában nem vigasz, hogy ez egy természetes folyamat, mégis sokat segíthet az elfogadásban annak tudatosítása, hogy a személyiség újrarendeződik. Vannak bizonyos dolgok, amiknek bárhogy is alakulnak a viták, sérthetetlennek kell maradniuk, hogy a komolyabb problémákat megelőzhessük. Ilyenek a keretet adó családi rituálék, a családi berendezkedés, a bizalom, a kompromisszumkészség megőrzése. Ezek nélkül gyorsan előkerül a merev szülői minősítés, a szabályok kényszerítése, ami serdülőkorban könnyen elakadásokhoz vezethet.
Ezek mellett terheli a fiatalt a nemi identitás kialakulása, a saját testéhez való gyakran negatív viszonya, a korábban megélt traumák feldolgozása, és ezek a belső konfliktusok tovább nehezítik a külső alkalmazkodást. A keletkező stresszhatást és az ebből következő agressziót muszáj levezetni, mert ha ez nem megy, akkor a serdülő maga ellen fordíthatja őket. Megjelenhet az alkoholizálás, az önbántalmazás és a drog is.
Természetesen nem egyértelműek a határok a normális és a rendellenes folyamatok között, de van néhány támpont, ami jelezheti, ha már pszichológus szükséges.
- A viselkedésben megjelennek a kisgyermekkori igények: kiszolgálás, simogatás, dajkálgatás.
- Az ellazulás, spontaneitás hiánya, a külvilág számára indokolatlan merevség.
- A kortárskapcsolatok hiánya.
- A szülők döntéseire, véleményére hagyatkozás lesz az uralkodó a saját igények helyett.
- Az érzelemkifejezés hiánya.
- Valóságtól elrugaszkodott helyzetértékelések, kritikák jellemzik.
- A jövő megmarad a képzelet szintjén, nem tesz lépéseket a megvalósításért, ha egyáltalán foglalkozik a jövővel.
- Terveit akadályozza a félelem, a szorongás.
- Viselkedésére jellemző, hogy cselekedeteit magától függetlennek állítja be.
A szélsőséges, kortársaktól eltérő magatartásban való hosszú ideig tartó, túlzott megragadás aggodalomra adhat okot, amikor érdemes szakember véleményét kérni, akit a pszi.hu oldalon könnyen találhatunk.